premiumpromolines.com
A drogfüggő Dr. Brenner (Ulrich Thomsen) a legsötétebb elmegyógyintézetben dolgozik. Egy nap új beteget bíznak rá, a fiatal Gizellát (Kirsti Stubo), aki azt hiszi, hogy a Gonosz költözött belé. Orvos és beteg hamarosan tiltott szexuális kapcsolatba kerülnek. Brenner titokban azt tervezi, hogy az asszony testén keresztül kapcsolatba lép a Gonosszal. Amerikai Egyesült Államok, Németország, Magyarország 90" Premier (HU): 2007. 03. 29. Dráma | Romantikus Elkoo 2017. 02. 12. legújabb vélemény Elég jó film tetszettek a színészi alakítások illetve Csáth Géza egy remek forgatókönyvet rakott a rendező Szász János elé. Csak ajánlani tudom mindenkinek, de a film megnézése előtt mindenképp ajánlom, hogy pihent fejjel veselkedjen neki. Összességében tehát nagyon-nagyon meg vagyok elégedve ezzel a filmmel. Az írások összemosása nagy kreativitásra vall. Képes volt egy pszichológiai tanulmányból remek történetet kanyarítani azzal, hogy hozzátoldotta a tragikus sorsú író naplóit és novelláit úgy, hogy a fikciót csak csekély mértékben kellett segítségül hívnia.
1913 Magyarország. Brenner József író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk tébollyá hatalmasodik. Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Brenner doktor szövetséget akar kötni vele, hogy segítségével mindazt megvalósítsa, ami eddig neki nem sikerült. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak.
Értékelés: 142 szavazatból A drogfüggő Dr. Brenner (Ulrich Thomsen) a legsötétebb elmegyógyintézetben dolgozik. Egy nap új beteget bíznak rá, a fiatal Gizellát (Kirsti Stubo), aki azt hiszi, hogy a Gonosz költözött belé. Orvos és beteg hamarosan tiltott szexuális kapcsolatba kerülnek. Brenner titokban azt tervezi, hogy az asszony testén keresztül kapcsolatba lép a Gonosszal. Bemutató dátuma: 2007. március 29. Forgalmazó: Hungarotop Stáblista: Díjak és jelölések 38. Magyar Filmszemle 2007 2007
Bár a mozifestészet épp a megvalósult adaptációban vallott bántó kudarcot - talán pont ezért lett volna érdekes, hogy Szász vizuális lírája hogyan bír meg a szándékoltan szenvtelen anyaggal? ) Azért mentünk bele e szűk helyen ennyire a múlt viselt dolgaiba, mert az évtizednyi kihagyás mit sem változtatott a tényeken és a hozzájuk kapcsolható kérdéseken (az egyenlet végére persze csak egy kérdés marad). Ugyanazt a gittet rágjuk. Szász János is - bár az idő felette sem múlik nyomtalan; elmondhatjuk, eljutott a formai tökélyig. De az nem csak egy résztáv? Lehet cél is? Tény, hogy színészeiből kihozza a legjobbat. Az a perdöntő kérdés pedig így hangzik: kihüvelyezhető-e olyan érdemi közlés (Szász bármelyik filmjéből), ami megmenti a már-már kényszerességig túlhajtott, minden porcikájával a "mívességre" törő formát a giccstől? Szász és forgatókönyvírója, Szekér András nem bízott semmit a véletlenre (uram bocsá' Csáth kényére-kedvére), bő szemmel és időben szabadon mozogva használtak fel ezt-azt nevezett írói és orvosi munkájának lenyomataiból, naplójából.
Összefoglaló A 20. század elejének különc írófigurája Csáth Géza, akinek munkásságára jószerivel halála után figyeltek fel. Az író, orvos és zenekritikus Csáth Kosztolányi és Bródy hatására kezdett el komolyabban foglalkozni az írással, rövidre szabott élete alatt mindössze öt kötete jelent meg. Idegorvosi munkásságának lenyomata az Egy elmebeteg nő naplója, mely tagoltsága és tanulmány jellege ellenére összefüggő műként olvasható. Főszereplője egy paranoiában szenvedő hölgy, bizonyos A. G. kisasszony, aki az elme- és idegkórtani klinikára való felvétele előtt már évek hosszú sora óta részesült idegorvosi kezelésben. Zseniális adottságait a zseniális adottságú orvosa fedezte fel maga Csáth Géza. A mű a pszichiátria és a pszichoanalízis módszereinek tárháza is egyben, de tudománytörténeti jelentőségénél, a kórrajz közreadásánál mélyebb és erősebb szépirodalmi jellege a benne közölt napló és levelek miatt.
(2007, játékfilm, 35mm, színes, 108 perc, 1:1, 85, DolbySRD) koprodukciós országok: Németország 1913 Magyarország. Brenner József író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvosbeteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Brenner doktor szövetséget akar kötni vele, hogy segítségével mindazt megvalósítsa, ami eddig neki nem sikerült.
Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztól, hozza el számára a felejtést. Brennernek nincs választása. El kell pusztítania Gizellát: az egyetlen embert, akit igazán szeretett.
A történet szereplőihez és azok kapcsolatához Szász nem enged közel, minden igyekezetünk ellenére tisztes távolból figyeljük, mi történik az orvossal és a beteggel, pedig szentimentalizmus nélkül is azonosulhatott volna valamelyik nézőponttal a rendező. Mivel egyik perspektíva sem igazán fontos, ezért egy szépen elkészített, érzékeny tablót kapunk a század elejének elmegyógyászati munkájáról. A történet klasszikus sémára épül: a szépség és a szörnyeteg szerelmére – a film igazi játéka tehát az lenne, hogy megtudjuk, ki az igazi szépség és ki a szörnyeteg, mert itt bárki bármelyik lehetne. A modern gondolkodású, ám teljesen kiégett Brenner doktor az elmaradt módszerekkel dolgozó klinikán találkozik a Gonosszal viaskodó Gizellával. Az orvos valójában író is (ahogyan az életben is: Brenner József Csáth Géza néven publikálta szépirodalmi írásait), ám elvesztette az írás feletti képességét, már csak a koituszokat és az ópiumos fiolákat számlálja szorgosan kis füzetében, amikor hirtelen szembetalálja magát egy szenvedélyesen író, az írást gyötrelemként és szenvedélyként megélő nővel.
több»
Szász filmjében nem érezni, hogy az orvos Gizellát egyenlő partnerként kezelné: Brenner Gizellához fűződő viszonyát nem ismerhetjük meg közelebbről, csak Gizella testéhez, illetve szövegeihez fűződő kapcsolatát. A köztük lévő távolságot Gizella igyekszik feloldani – sikertelenül, mivel ők nem lehetnek partnerek. A 38. Magyar Filmszemlén az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója elnyerte a legjobb fényképezésnek járó díjat, bár szürke és fakó, statikus képei egy távoli, tíz éve elfeledettnek hitt filmnyelvet elevenítenek fel. Szász János a klasszikus magyar művészfilmes: tízévente letesz az asztalra egy jó artfilmet. Most úgy tűnik, mintha a film hosszadalmas készítése és a balszerencsés filmtervek okozta kényszerszünet óta már más filmnyelvet beszélnénk. Mundruczó, Pálfi, Hajdu biztos másként beszél, ahogy a 38. Magyar Filmszemle legnagyobb alkotói dobását elkövető Bollók Csaba is.