premiumpromolines.com
2014. szeptember 1-től az alperes a felperesekkel azonos munkakörben dolgozó 5 fő munkabérét megemelte, ugyanakkor a felperesek, valamint további 2 munkavállaló munkabérét nem módosította. A szakszervezet 2014. október 6-án fordult panasszal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amelyben az alperes 2014. augusztus 1-jétől megvont "folyamatos műszak" címén folyósított pótlék megszüntetését sérelmezték. Az Egyenlő Bánásmód Hatósága a szakszervezet vezetőjének címzett válaszlevelében kifejtette, hogy az előadott panasz kapcsán védett tulajdonság, illetve diszkriminációs panasz nem állapítható meg. 2014. december 1-jétől a felek munkaszerződés módosítást kötöttek, amellyel szemben azonban továbbra is egy havi munkaidőkeret alkalmazása mellett, megszakítás nélküli munkarendben, váltott műszakban látták el a feladataikat akként, hogy az egyik napon 7 órától 19 óráig, a következő napon 19 órától 7 óráig dolgoztak, amely munkavégzést 2 szabadnap követett. A kereset tartalma A felperesek a keresetükben elmaradt munkabér, műszakpótlék-különbözet, továbbá túlórapótlék-különbözet, valamint szabadság idejére járó távolléti díj-különbözet megfizetésére kérték kötelezni az alperest.
c) A munkaidőkeretnél a teljesítendő munkaidő és a munkaidő beosztásának, ledolgozásának időszaka megegyezik. Az elszámolási időszak esetén ezek nem eshetnek egybe. Ha Ön munkáltató, és optimalizálni kívánja a költségeit, illetve az Ön rendelkezésére álló munkaerőforrást, forduljon hozzánk bizalommal, segítünk Önnek megtalálni a leghatékonyabb, jogszabályoknak megfelelő megoldást! Dr. Csonka Ernő Ügyvédi Iroda 1137 Budapest, Szent István krt. 22. IV/1. +36-1-790-1435; +36-70-443-06-29
87. § (1) bekezdésében foglalt munkanap naptári napban történő meghatározására, ezért a felperesek számára valamennyi olyan nap munkanapnak minősült, amikor részükről munkavégzés történt. Az alperes döntésének hiányában a munkanap nem határozható meg a felperesek által előadott 7-7 vagy 19-19 óráig tartó időtartamban akkor sem, ha erre a jogszabályi rendelkezés korábban is lehetőséget nyújtott. Az Mt. 87. § (1) bekezdésében foglaltaknak ezért az Mt. 124. §-ában foglaltak alkalmazására, annak (2) és (3) bekezdésének munkáltató részére biztosított választási lehetőségére kihatása nincs. Az Mt. §-a határozza meg a szabadság kiadásának módját, egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén választási lehetőséget biztosítva a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki. (Mt. § (2)-(4) bekezdés). Az Mt. § (3) bekezdésének rendszertani és nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy a rendelkezés alkalmazása a munkáltató számára nem kötelezettség, csupán egy lehetőség.
Sok munkáltató esik abba a "hibába", hogy a foglalkoztatottjait az úgynevezett "rendes munkaidőben" (hétfő-csütörtök 8:00- 16:30, péntek 8:00 – 14:00) foglalkoztatja. Ebben az esetben az esetleges túlóra, vagy egy szombati napra elrendelt rendkívüli munkavégzés komoly többletköltséget jelenthet a munkáltató számára. A piaci igények, illetve a munkáltatók által nyújtott szolgáltatások jellege is indokolhatja az általános munkarendtől eltérő foglalkoztatást. A Munka törvénykönyve több megoldási lehetőséget is kínál a munkáltató számára, hogy a nála dolgozó munkavállalók munkaidejét az általánostól eltérően, rugalmasabban oszthassa be, és mérsékelje az általános munkarendben történő foglalkoztatásból erdő többletköltségeket, illetve optimalizálja a rendelkezésre álló munkaerőforrást. 1. Kötetlen munkarend A kötetlen munkarend lényege, hogy a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát a munkavállaló számára írásban átengedi. Ezt a lehetőséget akkor érdemes alkalmazni, ha a munkavállaló önállóan megszervezhető munkát végez, vagyis nem szükséges, hogy meghatározott időszakban álljon a munkáltató rendelkezésére, és teljesítse a munkáltató utasításait.
Az alapügy Az I. és II. rendű felperes 2013. január 1-jétől vízműgépész munkakörben állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesnél, amely jogviszonyt megelőzően a munkáltatói jogelőd alkalmazásában álltak. Az alperes üzemegységénél vízműgépész munkakörben 2014. december 1-jéig 10 fő, ezt követően 9 fő állt munkaviszonyban, azonos munkaidő beosztás mellett. A 9 munkavállalóból 7 fő – köztük a felperesek is – 2014. szeptember 1-jén szakszervezeti tagok voltak. 2013. január 1-től az I. rendű felperes órabére 767. - forint, II. rendű felperes órabére 753. - forint volt, míg a felperesekkel azonos munkakörben dolgozó többi munkavállaló órabére ennél alacsonyabb összegű volt. 2014. július 11-én az I. rendű felperes, a szakszervezet vezetői, valamint a szakszervezet jogsegélyszolgálatának ügyvédje a túlórák elszámolásával és a szabadság kiadásával kapcsolatos kifogásaik ügyében egyeztetni kívántak az alperesi igazgatóság elnökével, aki azonban a résztvevőkkel minősíthetetlen hangnemben kiabált.
A válaszadás időpontja: 2019. április 15. (Munkaügyi Levelek 179. szám, 3562. kérdés) Kérdés: Az Mt. 2019. január 1-jei hatálybalépésével módosult a heti pihenőnapok kiadásának rendje és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma. Ezek alapján akkor, ha a munkavállaló heti két pihenőnapja a vasárnap és a hétfő, akkor általános munkarendben dolgozik, vagy ez továbbra is egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül, és munkaidőkeretet kell elrendelni? ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT..... előfizetőnk: jelentkezzen be.. látogató: elküldjük e-mailen* *ingyenes választ évente csak egyszer küldünk. Válasz (részlet): […] bekezdésétől eltérően osztja be [Mt. 97. § (2)-(3) bek. ]. E rendelkezés alapján viszont hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani, amelyek egyenlőtlenül is beoszthatók. A fogalmi zavart az okozza, hogy a pihenőnapok egyenlőtlen beosztására vonatkozó rendelkezés 2018. december 31-ig csak akkor volt alkalmazható, ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatták a munkavállalót.
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
egyenlőtlen munkaidő-beosztás - - Jogászvilág Bejegyzések a 'egyenlőtlen munkaidő-beosztás' címkével ellátva AB: Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született számú ítéletét. Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Munka törvénykönyv 124. §-a választási lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki. "Túlhajtás nélkül" – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap? A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt. ) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet.
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!