premiumpromolines.com
Ez amiatt célszerű, mert a szolár folyadék -ami a napkollektorok gyűjtő részében található- 180-300 fokos hőmérsékleten felforr, ami a rendszer károsodását okozhatja. Ha kérdésed van tedd fel bátran! Telefon: 06 20 252 0920 – Gózon Feri E-mail: Alacsony hőmérsékleten üzemelő radiátor: A hagyományos lemez- és öntöttvas radiátorok 70-80 fokos hőmérsékletű előremenő vízhőmérséklettel dolgoznak, így ezek összekapcsolása napkollektoros vagy hőszivattyús fűtési rendszerekkel nem ideális. Létezik azonban egy jó megoldás a probléma kiküszöbölésére. Ez pedig alacsony hőmérsékletű radiátorok használata hagyományos radiátorok helyett. A központi fűtéses rendszerek legtöbbet használt hőátadó eleme a radiátor. A radiátor feladata a fűtendő helyiség melegítése, hőátadás a helyiség részére. Ezt a leginkább elterjedt megoldás szerint úgy érjük el, hogy adott hőmérsékletű forró vizet a kazánból a radiátorba vezetünk. (távfűtés esetén a távfűtő társaságtól) A forró víz a radiátorba érkezve azt felmelegíti és a felmelegedett radiátor a felületén keresztül a hőt átadja a környezetének.
A hőátadás alatt a hőmérséklete lehűl, és a benne lévő, korábban forró víz hőmérséklete szintén lecsökken. A radiátorból az elmenő kivezetésén távozó -most már lehűlt- víz visszakerül ismét a kazánba. Az alacsony hőmérsékleten üzemelő, nagy hőleadó felülettel rendelkező radiátorok még nincsenek elterjedve, viszonylag új megoldást képviselnek. A hatásfokuk lényegesen nagyobb, mint elődeiké és elegendő a működtetésükhöz 45-55 fokos előremenő hőmérsékletű víz. Mindezt ugyanazzal a komforttal teszik a használójuk részére. Ez nagyon előnyös ha valaki hőszivattyús, vagy napkollektoros fűtésben gondolkodik, de mégsem kíván valamilyen okból padlófűtést vagy falfűtést alkalmazni. Vissza -> a korábbi részhez
A vákuumcsöves napkollektorok további előnye -téli használat esetén- az is, hogy a gömbölyű felületük miatt a nap több ideig éri őket merőleges beesési szögben. A legoptimálisabb számítás érdekében az adott épület pontos tervrajza, illetve épületgépészeti, energetikai jellemzői is szükségesek. De elmondható, megbecsülhető, az általános tapasztalatok alapján, hogy minden fűtendő 5-10m 2 -nyi épületterülethez, minimum 0, 5 – 0, 9m 2 napkollektor felület szükséges vákuumcsöves napkollektorok esetén, míg 1m 2 sík kollektorok esetén. Mekkora tárolóra, víztartályra lesz szükség? A víztároló (puffer tároló) mérete az alábbi számítás alapján tervezhető. Minden 1m 2 napkollektor felülethez minimálisan 60-80 liter, de inkább 100 liter víztároló kapacitás javasolt. Mennyibe kerül egy ilyen energiatakarékos fűtés? Példa: Egy 60 négyzetméteres épület esetén a fenti adatokat figyelembe véve nagyságrendileg minimálisan 6m 2 napkollektor felületre és minimálisan 400 literes puffer víztartályra lenne szükség a napkollektoros fűtés megvalósítására.
A meglévő fűtésrendszer mellett igen fontos tényező a felszerelésre kerülő napkollektor elhelyezése, tájolása is. A tájolással kapcsolatos –> információk átolvasása mindenképp javasolt. Hogyan működik a gazdaságos fűtés, a napkollektoros fűtés? A napsütés (illetve szórt fény) hatására a napkollektorokban lévő szolár folyadék felmelegszik. A napkollektoroknál elhelyezett hőmérséklet érzékelő (T1) a szolár folyadék hőmérsékletét érzékeli, majd továbbítja a hőmérséklet értékét a szolár munkaállomás hoz. A szolár munkaállomás vezérlő je az előre beprogramozott értékek alapján, amennyiben a hőmérséklet eléri a kívánt értéket, úgy beindítja a keringtető szivattyút. Így a napkollektorok által felmelegített folyadék eljut a víztartályban lévő csőkígyóba (hőcserélő). A csőkígyó átmelegszik, és a körülötte lévő víz hőmérsékletét megnöveli. Így a víztartályban (puffertartályban) lévő víz egyre melegebb és melegebb lesz. Split-fűtés kapcsolási rajz A képen egy két hőcserélős (csőkígyós) víztartály látható.
Olcsó fűtés napkollektorral Olcsó fűtés, napkollektoros fűtés, energiatakarékos fűtés Egy háztartás talán legnagyobb kiadása a téli fűtés számla. Ez főleg az utóbbi évtizedekben kezdett el jelentősen az emberek figyelmének a középpontjába kerülni, ugyanis a földgáz ára lényegesen nagyobb iramban emelkedett, mint az egyes családok, cégek bevétele. Hogyan lehetne az olcsó fűtés, energiatakarékos fűtés mégis kivitelezhető? Vannak még olyan energiaforrások, melyek nem lettek megadóztatva, illetve bárki számára elérhetőek. Ilyen a napenergia, szélenergia és a földhő. Mi most részletesebben a napenergia olcsó fűtés érdekében való felhasználását fogjuk ismertetni. Azt is a napkollektros fűtés tekintetében. A napenergia hasznosítása egy jó alternatíva az energiatakarékos fűtés eléréséért. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a nap nem egyenletes energiaforrás. Továbbá nyáron lényegesen több napsütés érkezik, mint télen, így a nyári többlet napenergiával kezdeni kell valamit. Kinek javasolt a napkollektoros fűtés?
Az igazság az, hogy nem minden háztartásnak előnyös ez a fajta fűtési költség csökkentő megoldás. A napkollektoros fűtés nagy előnye, hogy a kazánba a napkollektor által megtermelt hő segítségével előmelegített víz van már bevezetve, ami magasabb hőmérsékletű, mint a fűtésrendszerből visszatérő víz. Így annak újbóli felmelegítése kisebb energiát igényel. Ez olyan fűtési rendszereknél előnyös, melyek viszonylag alacsony hőmérsékleten működnek. A radiátoros fűtési rendszerek esetén a radiátoroktól a kazánba vissza térő víz 50-60 o C hőmérsékletű, míg a padlófűtéses, falfűtéses rendszerek esetén a visszatérő víz hőmérséklete 25-30 o C körüli. Energiatakarékos, napkollektoros fűtés használatakor a legjobb hatás elérése érdekében a hagyományos lemez radiátorokat javasolt átcserélni alacsony hőmérsékleten üzemelő radiátor okra. Így a radiátoros fűtés rendszerek is előnyösen kapcsolhatók energiatakarákos fűtéshez. (A padlófűtéses, falfűtéses rendszerek egyébként lényegesen korszerűbbek és költséghatékonyabbak, mint a radiátoros rendszerek. )