premiumpromolines.com
A vacsora már csak egy távoli emlék, csak a szépen elmosogatott tányérok árulkodnak róla. Órákkal később, amikor csak forgolódunk az ágyban, és álmatlanul ide-oda dobáljuk magunkat, jusson eszünkbe, hogy igenis számít, hogy mit dobunk be a szánkba az esti órákban, hiszen befolyásolja az alvásunk minőségét. Íme, néhány, a szundi fokozó élelmiszerek közül: Banán Valamint egy triptofán nevű aminosavat is tartalmaz, amelyből szervezetünk szerotonint, a szerotoninból pedig melatonint hoz létre. A szerotonin egy olyan anyag, ami elősegíti a relaxációt, a melatonin pedig az álmosságot. Körülbelül egy óra mire a triptofán eléri az agyunkat, így pontosan tervezhető az esti étkezés. Fehérje A magas fehérje tartalmú ételek szintén elősegítik az alvást, ráadásul a refluxot is csökkentik, ami gyakran az alvászavarok egyik oka, hiszen a gyomorégés éjszaka lángol fel leginkább. Egy ötlet az okos vacsorához: két szelet sovány felvágott (pld sonka) vagy sajt főtt tojással, vagy túró némi friss gyümölccsel, akár egy marék tökmaggal keverve.
Mind az �llati, mind pedig a n�v�nyi eredet� �telek tartalmaznak lektin n�ven ismert �sszetett feh�rj�ket. Az ilyen feh�rj�k �ltal�ban k�pesek az emberi sejtek felsz�n�n l�v� cukrokhoz vagy sz�nhidr�tokhoz kapcsol�dni. Egyes ilyen feh�rj�k a v�r�sv�rsejtek alvad�s�t okozhatj�k, mely folyamatot a v�r agglutin�ci�j�nak nevezik. Akkor k�vetkezik be agglutin�ci�, ha valaki v�r�t�mleszt�s sor�n nem megfelel� t�pus� v�rt kap. Val�j�ban az egyes szem�lyekre vagy embercsoportokra jellemz� v�r�sv�rsejtek agglutin�ci�ja miatt sz�ks�ges meg�llap�tani a v�rt�pust. Hab�r sokak c�folt�k a v�rt�pus alapj�n sz�tv�lasztott �trend szerinti t�pl�lkoz�s �rtelm�t, egyes tudom�nyos adatok m�gis arra utalnak, hogy v�rt�pusunk befoly�solhatja az egyes �telf�l�kre adott reakci�inkat. Az egyes �telekb�l sz�rmaz� lektinek k�t�d�se eg�sz sor sejtt�pusra jellemz� hat�st ind�that be. Az ilyen reakci�k hormon m�dj�ra viselkedhetnek vagy �talakul�st okozhatnak a sejtben. Ezt nevezz�k molekul�ris mimikrinek. Legt�bb n�v�ny tartalmaz lektineket, melyek k�z�l sok m�rgez� hat�s�, gyullad�st okoz, vagy a gyullad�s �s a m�rgez�s egyszerre k�vetkezik be.
Annak ellen�re, hogy nemzetk�zi szinten a lektinol�gi�t, mint tudom�nyos ter�letet �s a lektinek betegs�gekben bet�lt�tt szerep�t sz�lesebb k�rben elfogadj�k, az Egyes�lt �llamokban t�bbnyire nem foglalkoznak a lektinekkel. M�rpedig egyes �telekben jelen l�v� lektinek ker�l�se seg�thet az eg�szs�g meg�rz�s�ben �s a kr�nikus b�lpanaszok gy�gy�t�s�ban. A b�lrendszer bakt�riumfl�r�ja, a sziv�rg� b�l szindr�ma gy�gym�dja �s az immunrendszer toxikus �tellektinekkel val� folyamatos, abnorm�lis stimul�ci�j�nak ker�l�se �lland� kutat�si t�ma �s val�sz�n�leg sz�mos olyan n�pszer� di�ta siker�nek h�tter�ben �ll, mint amilyen a paleolit t�pl�lkoz�s, a sz�nhidr�t-specifikus alkot�elemek alapj�n �ssze�ll�tott di�ta �s a glut�n- vagy kazeinmentes di�ta. T�bb kutat�sra van sz�ks�g ezen az izgalmas, �m gyakran elhanyagolt ter�leten. Az LLC Food Doc r�szleg�ben tal�lhat� egy oldal, a, mely orvosok �ltal �rt t�j�koztat�st ad az �telintoleranci�r�l, valamint a lektin-, glut�n-, kazein- �s lakt�z�rz�kenys�gr�l �s -allergi�r�l, ahol t�pl�lkoz�si tan�csokat olvashatunk.
A példa azért szemléletes, mert pl. a gombák teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, de olyan keveset, hogy nem férnek be az első 25-be sem a listán. Tehát pusztán gombával nagyon nehéz lenne biztosítani a szervezet fehérje szükségletét. A listát magasan az élesztők vezetik, de ezekből meg nem lehet sokat enni.
Az immunrendszer fent eml�tett m�don t�rt�n� abnorm�lis stimul�ci�j�t a belekben tal�lhat� j� �s rossz bakt�riumok nem megfelel� fajt�ja �s ar�nya, �n. diszbakteri�zis, m�s n�ven diszbi�zis (a bakt�riumok �s gomb�k k�ros elszaporod�sa - szerk. megj. ) is s�lyosb�thatja. A kutat�sok jelenleg annak val�sz�n�s�g�t t�nnek al�t�masztani, hogy a fent eml�tett stimul�ci�t csak hangs�lyosabb� teszi a bakt�riumok k�lcs�nhat�sa az �tellektinekkel. Egyesek szerint ez csak tov�bb s�lyosb�thatja a belek �llapot�t �s az autoimmun betegs�geket. Ez ut�bbi elk�pzel�s egyik v�ltozata az orvosok k�r�ben a higi�niaelm�let n�ven elismertt� v�lni. �gy felt�telezik, hogy a nagyfok� higi�nia �s az antibiotikumok t�lhaszn�lata k�vetkezt�ben �talakul a b�lrendszer bakt�riumh�ztart�sa, mely jelens�g komoly szerepet j�tszhat az olyan autoimmun betegs�gek egyre gyakoribb el�fordul�s�ban, mint amilyen a cukorbetegs�g, az sok�z�leti gyullad�s �s az olyan kr�nikus em�szt�rendszeri betegs�gek�ben is, mint a Crohn-betegs�g �s az irrit�bilis b�l szindr�ma.
Tudjuk, hogy az ajánlott napi fehérje bevitel mennyisége 0, 8g/tskg, illetve serdülő korban 1g/tskg. A fehérjék aminosavakból állnak. Az ember húsz féle szerkezet alkotó aminosavat használ fel és ebből 8 félét nem képes szintetizálni: ezek az esszenciális aminosavak. Tehát, amikor fehérje bevitelről beszélünk, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy az adott fehérjeforrás teljes értékű-e vagy sem, azaz tartalmaz-e elegendő mennyiségben esszenciális aminosavakat. A húsok, a tojás, a tejtermékek, a szója tejes értékű fehérjeforrások, mivel tartalmazzák az esszenciális aminosavakat is. Nézzük a sorrendet, mely megmutatja, hogy 100g élelmiszerben mennyi fehérje van. 1, sörélesztő 46g 2, tészta élesztő 40g 3, amerikai mogyoró 27g 4, búzacsíra 25, 5g 5, sárgaborsó 25g 6, tonhal 24g 7, cheddar sajt 24g 8, szardínia 21g 9, tyúkhús 20g 10, gomolya túró19g 11, marha-, birka-, disznóhús 18, 5g 12, mandula 18g 13, tőkehal 16g 14, dió 15g 15, tojás 12, 8g 16, zab 14g 17, rizs 7, 5g 18, kelbimbó 4, 4g 19, tej 3, 5g 20, burgonya 2g 21, banán, avokadó, káposzta, kajszi barack 1-1, 7g.
Sok ilyen n�v�nyi vagy tejterm�kb�l sz�rmaz� lektin ellen�ll a f�z�si folyamatnak �s az em�szt�enzimeknek. A gabonalektinek p�ld�ul meglehet�sen ellen�ll�an viselkednek az ember em�szt�nedveivel szemben, azonban megfelelnek az olyan t�bb gyomorral rendelkez� k�r�dz� �llatoknak, mint amilyen a szarvasmarha. Ebb�l k�vetkezik, hogy a t�pl�l�kunkban jelen l�v� lektinek megem�szthetetlenek sz�munkra, �s tudom�nyosan bizony�tott�k, hogy komoly b�lrendszeri toxicit�st okoznak az emberi szervezetben. M�s lektinekr�l ugyanakkor azt mutatt�k ki, hogy j�t�kony hat�s�ak, �s m�g r�kellenes hat�ssal is b�rnak. Az azonban bizonyos, hogy a n�v�nyi �s �llati eredet� feh�rj�k idegenek az emberi szervezet sz�m�ra, �s az em�szt�s�nk �s az immunrendszer�nk pozit�v vagy negat�v m�don reag�l azokra. Az emberi em�szt�rendszer az em�szt�s �s a kiv�laszt�s folyamata �ltal t�bbf�le n�v�nyi �s �llati eredet� feh�rje feldolgoz�s�ra v�lt k�pess� az evol�ci� sor�n. Bizonyos n�v�nyi �s �llati feh�rj�k vagy lektinek, mint p�ld�ul a ricinusmag vagy egyes gomb�k s�lyosan m�rgez� hat�ssal vannak az emberre, �s fogyaszt�suk elker�lhetetlen hal�lhoz vezet.
Zabpehely Egy tál bőséges kalcium, magnézium, foszfor, szilícium és kálium. Az összes elalvást segítő tápanyag egyben! Folytathatja édességgel is, de vigyázat, a túl sok cukor is gátja lehet a jó alvásnak! Feszült nappalok, álmatlan éjszakák? noemi 2020-05-08T08:50:44+00:00
Fehérjeporokat azért használunk a női, sportolói diétában mert egy egészséges alternatíva édesség helyett, mert az izmaink, a fenekünk feszesedik vele, és az egészségünket támogatja. Ne felejtsd, a fehérjepor süteményekbe is kerülhet, hiszen hő és fagyálló! A Peak fehérjeporok hozzáadott cukortól mentesek, és mindenki igényét kielégítik, hiszen a laktóz-, gluténmentes, paleo és vegan fehérjeporok is vannak! Azt, hogy hogyan és miért használd a fehérjeporokat már legalább 2000 cikkben megírtuk. A lényeget megtalálod ezeken az oldalakon!