premiumpromolines.com
B�vebben l�sd: V�ziv�ros A V�rhegy �s a Duna k�z�tt elter�l� v�rosr�sz a k�z�pkor �ta viseli ezt a nevet. M�r a r�maiak el�tt fontos k�zleked�si �tvonal vezetett itt, s ennek vonal�t k�vette a r�mai f� hadi�t is, amely Pannonia provincia belsej�be �ppen a mai Batthy�ny t�r k�rny�k�n �gazott el. Ezt az utat k�s�bb a honfoglal� magyarok is haszn�lhatt�k. A ter�let a n�pv�ndorl�s kor�ban m�r lakott hely volt, a k�s�bb V�ziv�rosnak nevezett v�rosr�sz azonban majd csak a tat�rj�r�st k�vet� v�r�p�t�snek k�sz�nhet�en kezd ki�p�lni. Egykor t�bb, k�l�n�ll� v�rosr�sz fek�dt itt. �szaknyugati r�sz�t p�ld�ul (1270-t�l biztosan) itt �llott templom�r�l Szent P�ter-v�rosnak, d�li r�sz�t pedig Hal�szv�rosnak h�vt�k. Itt, ahol a Duna kiss� csendesebben folyik, forgalmas kik�t� m�k�d�tt, M�ty�s kir�ly kor�t�l pedig orsz�gos v�s�rokat is tartottak. 1541 ut�n, a t�r�k id�kben a "v�ros"-nak nevezett v�rosr�szt fallal vett�k k�r�l, mely a V�r k�ls� er�drendszer�hez csatlakozott. A m�sf�l �vsz�zados t�r�k uralom, majd Buda 1684.
1950-ben 23 település a fővároshoz került és megalakult Nagy-Budapest. Ezzel az intézkedéssel Budapest területe két és félszer nagyobb lett a korábbinál, lakossága pedig 50 százalékkal növekedett. Több mint negyven éven át Budapestnek 22 kerülete volt, majd Soroksár népszavazáson úgy döntött, hogy elválik Kispesttől és megalakította a 23. kerületet. Budapest agglomerációs övezete egyre növekszik.
Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Budapest látképét a világörökség részének nyilvánította. Magyarország lakosságának közel 20 százaléka – 1930 ezer ember – Budapest területén él. A népsűrűség 3675 fő négyzetkilométerenként. A lakosság öregszik, 15 százaléka 15 éven aluli, 22 százalék az 59 éven felüliek aránya. 47 ezer külföldi állampolgár él törvényesen Budapesten, a Magyarországra települt külföldi állampolgárok egyharmada. A külföldi állampolgárok közel fele magyar anyanyelvű, elsősorban erdélyi. A kiváló földrajzi fekvésnek köszönhetően már a kőkorszak óta lakott hely, ahol ma Budapest fekszik. A rómaiak idején itt volt a római birodalom Pannonia tartományának erődítményekkel megerősített határvárosa, Aquincum. A honfoglaló magyarság fő ereje is erre a területre költözött, a hagyomány szerint Árpád vezér törzse a Csepel-szigeten ütötte fel táborát. 1241-ben a tatárjárás elpusztította az itt lévő településeket, de az újjáépített Buda, Luxemburgi Zsigmond, majd Hunyadi Mátyás uralkodása idején Európa egyik fő kulturális központja lett.
Az orsz�g�t, a v�s�r �s a kik�t� fontos helly� tette, nem v�letlen�l ker�lt ide a B�cs �s Buda k�z�tti gyorskocsik �llom�sa sem (ezek eml�k�t �rzi ma is a szomsz�dos Gyorskocsi utca neve). A t�r�k id�kben is �llt m�r itt karav�nszer�j, melynek szerep�t imm�r t�bb fogad� vette �t. Katonai �rh�z ker�lt a t�r k�zep�re, amely az itt felhalmozott �gy�goly�kr�l �j nevet kapott: Bomba t�r. Ezt a nevet v�ltoztatj�k meg majd 1905-ben az els� felel�s magyar korm�ny minisztereln�k�nek tisztelet�re a Batthy�ny t�r elnevez�sre. Az Erzs�bet-ap�c�k �rkez�se, 1785. A t�r �szaki oldal�n a ferencesek �ltal �p�ttetett s k�s�bb a beteg�pol� Erzs�bet-ap�c�k haszn�lat�ba ker�lt gy�ny�r� barokk templom, a Szent Ferenc Sebei (1731-57), a hozz� tartoz� egykori kolostorral �s k�rh�zzal. Mellette �ll a korai klasszicista st�lusban �p�lt hajdani Marczib�nyi-f�le mened�kh�z (1805), a t�r fel�li oldalon pedig K�lcsey Ferencnek, a Himnusz k�lt�j�nek m�lt�s�gteljes szobra (Kall�s Ede, 1939) l�that�. A t�r nyugati fel�n k�t tov�bbi m�eml�k �p�let �ll.
Borravaló: elfogadott, 10% körüli értékben éttermekben, fodrásznál, taxi és egyéb szolgáltatások igénybevételekor
), Víziváros (I/II. ), Krisztinaváros (I/XII. ), Gellért-hegy (I/XI. ), Országút (II. ), Óbuda (III. ), Pesten pedig a Belváros, Lipótváros (V. ), Terézváros (VI. ), Erzsébetváros (VII. ), Józsefváros (VIII. ), Ferencváros (IX. ). A külső kerületek városrészeinek elnevezése többnyire egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint pl. Újpest (IV. ), Pestszentlőrinc (XVIII. ), Kispest (XIX. ) vagy Csepel (XXI.