premiumpromolines.com
Szerinted? (Margit, 81) 3. "Bárcsak férfi lettem volna! Azoknak minden jobb. Döglenek egész nap, aztán meg esznek. Meg nem álltam életembe', egy pillanatra se! Oszt mire mentem vele? Mindjá' meghalok, oszt még nem is éltem. " (Bözsi, 76) 4. "Biztos, hogy jó. Igen, szerintem jó. Én jól érzem magam. " (Olga, 73 éves) 5. "A 18 évig tartó házasságom alatt egy pillanatig nem voltam nő. Egy férfi cselédje voltam, aki szülte neki sorba a gyerekeket. Az anyaságban éltem ki magam, és amikor rájöttem, hogy hiányzik a nőiségem, akkor elváltam. " (Marika, 66 éves) 6. "Nekem egy olyan áldott jó férjem van, hogy nagyon jó mellette nőnek lenni. " (Kati 71, szégyenlős, cinkos mosollyal) 7. "Drámai nőnek lenni. Az ember minden problémáért magát teszi felelőssé, legyen az család, munka, barát. Ha pedig nem tudja megoldani, azt kudarcként éli meg. Ennyi idősen, visszakeresve a legboldogabb pillanataimat, azok mind a nagymamaságomhoz kapcsolódnak. Most felhőtlen boldogságot élek át. " (Duni, 67) 8. "Szerintem nagyjából ugyanolyan jó nőnek lenni, mint férfinak.
2015. december 30. | | Olvasási idő kb. 2 perc Néha megrázó, néha felemelő, néha vicces, de mindig őszinte véleményeket mondtak nekünk a nagymamakorú nők arról, hogy nekik vajon milyen nőnek lenni. Volt, aki három mondattal fölvázolta egy egész élet keserűségét, más a válasza végére édes, nosztalgikus mosolyban tört ki. Sorozatunk apropóját az a Richter kutatás adta, amelyben arra keresték a választ, hogy a magyar nők miért szeretnek nőnek lenni. Ebben a felmérésben 18-59 év közöttieket kérdeztek meg, és a válaszolók többsége az anyaságot jelölte meg, mint a legfőbb női örömforrást. Előző cikkünkben lánygyerekeknek tettük föl a kérdést. Ez pedig itt a második rész, a mi – egyáltalán nem reprezentatív, de roppant beszédes – felmérésünk eredménye a 60 fölöttiektől. - A kérdés: Milyen nőnek lenni? A válaszok: 1. "Én nem hagyom azt, hogy nekem ne legyen jó. " (Éva, 64) 2. "Ugyan, milyen lenne öregasszonynak lenni? Azt nézem egyre súlyosabb táskákkal a szemem alatt, hogy egyre lejjebb lóg a seggem.
Havas ugyanis könyvet írt Vona Gáborról, a Jobbik elnökéről, és a könyv pont most jelenik meg. A propaganda pedig minden erejével azon van, hogy a Fidesz érdekeinek megfelelően ebbe az egészbe a Jobbikot és Vona Gábor pártelnököt is belekeverje. És ettől bizony úgy tűnik, hogy itt nem a zaklatás és az áldozat sérelmének a bemutatása a fő cél (sőt, az sikkad el igazán), hanem egy újabb, politikailag vezérelt karaktergyilkosság. Korábbi példákból pedig tudjuk, hogy ezért bármire képesek, elég sok ocsmányságot elkövettek, ha ez volt a feladat. Azt pedig az áldozat sem tudhatta előre, hogy a bátor kiállása másnap már csak egy eszköz lesz a kormány ellenfeleinek csépeléséhez. Az áldozat valószínűleg nem kalkulált azzal sem, hogy egy olyan műsorban mondja el a történetét, ami nem alkalmas arra, hogy bárki is higgyen neki. Kerestük, hogy mondja el nekünk is, mi történt, mert elég súlyosak a vádjai, végigmennénk rajtuk a szakma elvei szerint, de egyelőre nem sikerült szóra bírnunk. Ha összejön, ugyanúgy fogjuk kezelni, mint az összes ilyen, súlyos ügyet.
(A Facebookon posztolt azóta, de ott inkább csak a nyilatkozata utórengéseire reagált. ) De ebben az egyenletben most még - a kormánymédia viselkedése miatt - elég sok az óvatosságra intő elem. Sajnos szépen látszik, hogy milyen átka van a hatalom által kreált és életben tartott, totálisan torz médiabirodalomnak: az eddigi, sok mocsok miatt azt is kétkedéssel fogadja a gondolkozó közönség, ami éppen pont valós és elég súlyos is. És mivel az újabb ügyet a Jobbikkal összemosva és vehemensen toló csicskamédia jó ideje nem tekinthető korrekt sajtóterméknek, nincs semmi okunk azt feltételezni, hogy ebben az ügyben kivételesen korrekten járnak el. Szarba pedig nem szívesen lép az ember.
Corvina, Taplinger Publishing. ISBN 0-8008-4015-1. Secondary sources [ edit] Karácsonyi, János (1901). A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. kötet [The Hungarian genera until the middle of the 14th century, Vol. 2] (in Hungarian). Hungarian Academy of Sciences. CS1 maint: ref=harv ( link) Kiss, Gábor; Zágorhidi Czigány, Balázs (2012). "A Héder nemzetség korai birtokai Vas vármegyében és a küszéni bencés apátság [ The Foundation of the Benedictine Abbey in Küszén and the Early Possessions of the Héder Family in Vas County]". In Illés, Pál Attila; Juhász-Laczik, Albin (eds. ). Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon (Rendtörténeti konferenciák 7/1) (in Hungarian). Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM). pp. 172–180. ISBN 978-963-9662-60-5. CS1 maint: ref=harv ( link) Makk, Ferenc (1989). The Árpáds and the Comneni: Political Relations between Hungary and Byzantium in the 12th century (Translated by György Novák). Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-5268-X. CS1 maint: ref=harv ( link) Markó, László (2006).