premiumpromolines.com
Nálunk egykoron tél elő vagy Karácsony hava volt december. A Csízió szerint karácsony havában húst kell enni, ajánlatosak a melegítő, hevítő ételek, melyekhez jó bort illik inni. A fűszerek közül ajánlott a tárkonygyökér, a gyömbér, levendula, fahéj és a zsálya, nem tanácsos viszont káposztát fogyasztani. December havának utolsó két napján kivágott fa nem rohad el, nem rágja szú, és idővel olyan kemény lesz, mint a kő. A decemberben született gyerekből jámbor, igazságszerető, dolgos, boldoguló ember válik. A köznép szerint szerencsegyerekek, akiknek születésükkor hálát adhatunk Krisztusnak. Advent: Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület 4 hetes időszaka. Adventkor az eladósorban lévő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből 3 darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikában hordott, hogy a farsangkor sok kísérője legyen. Az Alföldön a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" maguknak, December 4.
A decemberi ünnepkörhöz kapcsolódó népi szokások, jóslatok, babonák és varázslatok tárháza szinte kifogyhatatlan, azonban többségük ma már feledésbe merült. Biztosan ismerős a Luca-napi szokás: december 13-án elkezdtek egy széket készíteni, amelyet karácsony előestéjére fejeztek be. Aki a templomban az éjféli misén erre ráállt, állítólag meglátta, ki a boszorkány. Természetesen nem maradhat ki a karácsonyi férfifogó praktika sem. A hajnali misére való harangozáskor az eladó lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s könnyűszerrel férjet édesgessenek magukhoz. A népi hagyományok különleges részét képezték a jelmezes játékok. Ilyen volt a betlehemezés, vagyis Jézus születésének színielőadás-szerű bemutatása. A gyerekek beöltöztek, házról házra eljátszották a történetet, és cserébe természetesen mindenhol megvendégelték őket. A régi időkben karácsony és újév között számos munkát megtiltottak a nők számára. Például úgy tartották: aki ilyenkor fon, meggörbül az ujja.
- Karácsony másodnapja, István napja Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb többszereplős pásztorjátéka. Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok, s késő estig sorba járják a falut. Azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" (a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Manapság kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. December 27. - János napja Szent János evangélista ünnepnapja. E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették. De ezen a napon bort is szenteltek, minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, majd ebből a szentelt borból minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon.
Olyan csend volt, hogy hallani lehetett, amit a gyertyák beszéltek. - Az első gyertya megpislant és elkezdte: a nevem BÉKE "Az én lángom világít, de az emberek nem tartják be a békét" A lángja pislákolni kezdett, míg végül kialudt. - A második gyertya rákezdte: a nevem HIT "de az emberek nem akarnak tudomást szerezni semmiről, úgy, hogy hiába világítok én is" Huzat támadt és a gyertya lángja kialudt. - A harmadik gyertya szomorúan és csendesen rákezdte: az én nevem SZRETET "Már nincs értelme, hogy világítsak, az emberek félre tolnak és elfelejtenek. " És a lángja sisteregve kialudt. Egy kisfiú lépett be a szobába, rá nézett a gyertyákra és így kiáltott: "NEKTEK ÉGNI KELL! " és majdnem sírva fakadt. - S ebben a pillanatban megszólalt a negyedik gyertya: "NE FÉLJ! AMEDDIG ÉN ÉGEK, MINDIG VAN REMÉNY" a nevem: REMÉNY. Így a négy lángot, a BÉKÉÉT, HITÉT, SZERETETÉT, REMÉNYÉT őrizni kell mindörökre! Légy a BÉKE, a HIT, a SZERETET nagykövete! December 6. – Szent Miklós püspök ünnepe. Mikulás várás.
A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya) Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet). Adventi kalendár - hányat kell még aludni karácsonyig? Nálunk is elterjedt a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok. December 6-a Miklós napja – Miklós a hajadonok védőszentje Mikulás ma már mindenhol megtalálható. Általában az éj leple alatt érkezik, de a gyerekek találkozhatnak vele személyesen is a bevásárlóközpontokban, óvodákban, iskolákban.
Nagyon népszerű ünnep a gyerekek körében, akik mindenféle finomságra számíthatnak ezen a napon. Szent Miklós püspök a IV. században élt a kis-ázsiai Mira városában, s a legenda szerint vörös palástjában járta a város utcáit, s adakozott a szegényeknek. December 13. – Luca napja Sokféle népszokás, hiedelem kötődik ehhez a naphoz. A mi hagyományaink közül az egyik legtöbbet emlegetett a "Luca szék" készítése. Ezt a háromlábú ülőalkalmatosságot Luca napján kezdték el készíteni 13 féle fából és 13 napig olyan lassan folytatták, hogy karácsonyra készült el. A Luca-széken ülő számára az éjféli misén láthatóvá váltak a boszorkányok. Másik jelentése, a lassan készülő munkát emeli ki: "Úgy készül, mint a Luca széke! " December 16. – A magyar kórusok napja. 1882. december 16-án – 135 évvel ezelőtt – született Kodály Zoltán. Tiszteletére az ő születésnapja egyben a magyar kórusok napja. Kodály Zoltán egész életében a magyar zenei műveltség megújításáért dolgozott. Úgy gondolta, hogy a közös énekléssel mindenki eljuthat a zene birodalmába, hiszen az ének mindenkinek örömet szerezhet.
December 21. - Tamás napja Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja. Ő volt az a tanítvány, aki az evangélium szerint kételkedett Jézus feltámadásában, ezért hitetlen Tamásként vonult be a vallásos történelembe, viselkedése pedig "tamáskodásként" a köznyelvbe. Tamás napjához főleg disznóvágással kapcsolatos hiedelmek fűződnek. A Tamás napon vágott sertés háj, a "Tamásháj" nem avasodik meg, gyógyításra alkalmas. Főleg kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek a kezelésére használták. Egyes vidékeken ezt a hájat egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, mivel ennek a növénynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak. Máshol tömjénnel, szentelt vízzel, vagy hagymával vegyítve használták. Ha 21-e reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett. Ha az e napon megölt disznók mája nagy lett, akkor a régi öregek azt mondták, hogy csikorgós lesz a karácsony. December 24. - Karácsony vigíliája, Ádám és Éva napja Az adventi időszak utolsó napja, egyben a karácsony kezdete.
- Borbála napja Kis-Ázsiában élt, keresztény hitéért mártírhalált (lefejezték) halt. A bányászok, tüzérek, várak védőszentje. Régen a hajadonok is pártfogójuknak tekintették, mert ha az e napon vízbe tett cseresznyeág karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. Tiltott dolog volt e napon a fonás, a varrás, a söprés. A női vendég nem hozott szerencsét a házra. A boszorkányok a hagyomány szerint ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, így tilos volt a ruhát kint hagyni. Ajándékozni és bármit kölcsönadni is tiltott volt, mert az elvinné a szerencsét a háztól. December 6. - Szent Miklós napja Szent Miklós püspök emléknapja, aki a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. Segítette a nincsteleneket, a szegényeket, egy legenda szerint a nyitott ablakon át aranyakat dobott be három hajadonnak, akik ennek köszönhetően tisztességesen férjhez mentek. Innen ered a mai napig a szokás, hogy a gyerekek kiteszik a megtisztított cipőjüket az ablakba, s várják a Mikulást, aki piros ruhába öltözve, fején süveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot és megajándékozza a "jó gyerekeket".