premiumpromolines.com
Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szept. 28. - Hanva, 1868. júl. 30. ) [református lelkipásztor, költő a Magyar Tudományos Akadémia tagja] Tompa Mihály a reformkor népi-nemzeti irányzatának költője egy csizmadia és cselédlány gyermekeként, a mai Szlovákiában található Rimaszombaton látta meg a napvilágot. Gyermekkorában a Borsod vármegyei Igriciben nevelkedett apja szüleinél, ahol tanítója korán felismerte tehetségét. 1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanulhatott. 1838-ban kezdte felsőbb tanulmányait. 1844-ig bölcseletet, jogot és teológiát hallgatott. Időközben hosszabb-rövidebb ideig nemesi családoknál nevelősködött, annak érdekében, hogy továbbtanulása költségeit fedezni tudja. Az iskola után a Péchy fiúk nevelője volt Eperjesen, ekkor ismerkedett meg Petőfivel, aminek hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé. 1845 decemberétől 1846 késő tavaszáig Pesten tartózkodott, ekkor Petőfi felvette az általa szervezett "Tízek Társaságába". Petőfivel barátsága azonban 1848-ban megszakadt, mikor Pesten jogot hallgatott.
április 18. névnap Névnapok még április hónapban: április 1. Hugó április 2. Áron április 3. Buda április 3. Richárd április 4. Izidor április 5. Vince április 6. Bíborka április 6. Vilmos április 7. Herman április 8. Dénes április 9. Erhard április 10. Zsolt április 11. Leó április 11. Szaniszló április 12. Gyula április 13. Ida április 14. Tibor április 15. Tas április 15. Anasztázia április 16. Csongor április 17. Rudolf április 18. Andrea április 19. Emma április 20. Tivadar április 21. Konrád április 22. Noémi április 22. Csilla április 23. Béla április 24. György április 25. Márk április 26. Ervin április 27. Mariann április 27. Zita április 28. Valéria április 29. Péter április 30. Kitti április 30. Katalin
században nevesítettek először. Mi váltotta ki ezen civilizációs betegségek gyakorivá válását? A változást az iparosodás kora hozta. A lakosság ekkor kezdett a dominánsan falusi létforma helyett városi emberré válni. Ekkor jelent meg a nomított cukor és az addigi gabonákat is nemesítették, aminek az eredményeként nagyobb hatékonysággal fejtik ki kedvezőtlen hatásukat. Az amerikai fölrészről Európába érkezett burgonya és kukorica, valamint a keletről érkezett rizs, és gabona, mint olcsó élelemfajta, egyre jobban elterjedt, ezzel dominánssá váltak a gyorsan felszívódó szénhidrátok a táplálkozásban, de erre az emberi szervezet nem készült fel, mert korábban – az evolúció során – ezekkel nem találkozott. A városiasodás magával hozta azt is, hogy az emberek egyre kevesebb időt töltöttek a szabadban, ezzel a D-vitamin ellátottság drámaian csökkent, ami számtalan betegség - rák, szívhalál, autoimmun betegség… kialakulását segíti elő. A városban sok ember van egy kis területen – elkerülhetetlenné vált a csatornázás, vezetékes ivóvíz-szolgáltatás.