premiumpromolines.com
A spondylosis vagy gerincmeszesedés az életkor előrehaladtával mindenképpen jelentkező folyamat, a tünetek jelentkezése és súlyossága azonban egyénenként eltérő. Milyen panaszokat okozhat a spondylosis, és hogyan diagnosztizálható ez a betegség? A téma cikkei 3/1 Spondylosis - Tünetek és diagnózis 3/2 Spondylosis - Mitől és hogyan alakul ki? 3/3 Spondylosis - Kezelés és megelőzés A spondylosis tünetei 30 év felett, 40 éves kor környékén szinte mindenki csigolyáin észlelhetőek a gerinccsigolyákat érintő meszesedésre jellemző elváltozások. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az észlelt elváltozások jelentős része nem okoz panaszokat, és az igazolt spondylosis-spondylarthrosis súlyossága, valamint a tünetek között nincs szoros összefüggés. A spondylosis okozta idegrendszeri károsodásokat és a panaszokat nem a csontos elváltozások mértéke, hanem azok helyzete határozza meg. A panaszok és tünetek jelentkezését, illetve fokozódását akár kisebb trauma is kiválthatja. A tünetek függenek az érintett gerincszakasztól, az elváltozás lokalizációjától és a kiterjedésétől.
Még súlyosabb esetekben a mozgásszegmentum instabilitása, a csigolyák egymáson való elcsúszása igazolható. MR-vizsgálat és CT-vizsgálat végzése két körülmény miatt fontos. Egyrészt jelezheti a gerincvelő károsodását, és annak kiterjedtségét; másrészt felfedheti az esetleges instabilitást. MR-vizsgálatot a nyaki szakasz, CT-vizsgálatot az ágyéki szakasz diagnosztikájában kérhetünk. Spondyloticus myelopathiában a gerincvelő állapotának felmérésére alkalmas a n. medianus somatosensoros kiváltott válasz vizsgálat, de ezt kevés helyen végzik. Vertebrobasilaris szindrómában az első vizsgálat a natív gerinc RTG-vizsgálat végzése. Kérhető kétoldali szelektív vertebrális, illetve agyi angiographia, az artéria vertebralis szűkülete magasságában CT-vizsgálat végezhető. Az artéria vertebralisok Doppler-vizsgálata, lehetőség szerinti haemorheologiai paraméterek meghatározása, illetve epilepszia betegség kizárására EEG-vizsgálat kérhető neurológus vagy angiológus által. A spondylosis diagnózisát már az alapellátást végző háziorvos is felállíthatja, RTG-vizsgálatra küldheti betegét.
Sokan már fiatalon találkoznak a spondylosis illetve a gerinc meszesedés diagnózisával, amelyet egy derékfájás okának felkutatása céljából készített gerincröntgen mutat ki. Mit jelent ez valójában? A spondylosis jelentése: Általában összefoglalóan a csigolya és a csigolyák közötti kisízületek degeneratív elváltozását értjük alatta, mely meszes felrakódásokkal, perem és csőrképződéssel jár együtt. A csigolyák közötti rés keskenyebbé válik, a porckorong kissé ellapul, és meszesednek a csigolyák közötti szalagok is. Mindez a gerinc érintett szakaszainak a mozgásbeszűkülését eredményezi. A gerinc bármely szakaszán létrejöhet, leggyakrabban a mozgékonyabb és az intenzívebb terhelésnek kitett részeken jelentkezik, így a nyaki és a deréki szakaszon jellemző. Kutatások szerint a meszesedés egy természetes folyamat, amely nem feltétlenül okoz panaszt, és 40 éves kor környékén már mindenki csigolyáin észlelhető. Ha így is van, tehetünk ellene, ugyanis jó néhány tényező elősegíti a kialakulását.
Diagnózis tisztázására és társbetegségek kizárására szakellátó intézménybe utalhatja betegét, amennyiben gyanú merül fel egyéb okok fennállására. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus
Mindaddig konzervatív terápiával, speciális gyógytornával, McKenzie módszerrel próbálkozunk amíg reális esély van a gyógyulásra. Nagyon súlyos esetben az idegsebész dönti el, hogy szükség van-e sebészi beavatkozásra vagy nem. A spondylosis okai A gerinc statikai rendellenességei, gerinc szerkezeti rendellenességei, gerinc és hátizomzat gyengesége, gerinc tartós túlterhelése, gerincet érő traumák, mikrotraumák, veleszületett gerincbetegségek ( Scheuermann – kór, gerincferdülés, stb. ) egyéb prediszponáló tényezők mint pl. foglalkozási ártalom, sok ülés, szakszerűtlen sportolás, inaktivitás stb. Klinikánkon kimagasló szakértelmű gyógytornászaink nyújtotta gyógytornás kezelésekkel a panaszok enyhíthetőek. Lehetséges kezelések
A meszesedés kialakulásához hozzájárul: nehéz fizikai munka, egyoldalú terhelés, ülőmunka, állómunka, rossz testtartás, törzsizom gyengeség, izomegyensúly megbomlása, korábbi sérülés, egyéb gerincbetegségek (scoliosis, Scheuermann, SPA.. ), anyagcserezavar. Tehát ha némileg természetesnek is tekintjük a meszesedést a kor előrehaladtával, akkor sem szabad legyintenünk rá, hisz sok problémát okozhat még nekünk. Általában ha valahol csökken a mozgás, azt a szervezet máshol kompenzálja. A mellette vagy akár egy tőle távolabb lévő területen túlmozgás és ezáltal instabilitás jöhet létre. Honnan tudom, hogy spondylosisom van? A spondylosis tünetei a különböző gerincszakaszok szerint.
Nyaki gerinc spondylosisa, meszesedése esetén leggyakoribb a nyaki fájdalom, és a nyak merevvé válása. A fájdalom lehet tompa, éles vagy nyilalló jellegű is. Gyakran már kis mozgásokra is heves fájdalom jelentkezik, illetve a nyak mozgása hamar nehézkessé, merevvé válik. Esetenként a folyamatot kényszertartás kialakulása kiséri. A panaszok néhány nap vagy hét alatt általában enyhülnek, megszűnnek, de gyakran visszatérhetnek. Amennyiben a nyaki fájdalmak kisugároznak a vállba, lapockába és felső végtagba, úgy cervicobrachialgiáról vagy cervicobrachialgiás szindrómáról beszélünk. A nyaki panaszok tarkótájba, koponyába való sugárzása esetén cervicocephalagia szindróma áll fenn. A betegség kialakulása általában hosszabb időt vesz igénybe; gyakran több éve fennálló nyaki fájdalmak után jelentkezik a cervicobrachialgiás szindróma, melynek jellege hasonló az oldalsó nyaki sérvek okozta panaszokhoz. A meszesedés által érintett ideggyök vagy ideggyökök lefutásának megfelelően a felső végtagon, ujjakon zsibbadás, gyengeség, vér- és idegellátási zavar alakulhat ki.
A nyomás alatt álló ér átmérője a nyaki gerinc mozgásaikor tovább szűkül, aminek eredményeképpen migrénes jellegű fejfájásos rosszullét, átmeneti látásvesztés, kettős látás, fülzúgás jelentkezhet, valamint négyvégtagi tónusvesztés (drop attack), eszméletvesztés is kialakulhat. Ilyenkor a beteg vizsgálatakor neurológiai tüneteket általában nem lehet kimutatni. Háti csigolyák meszesedése esetén a fájdalom típusosan a lapockák között, a hát középvonalában jelentkezik. Mozgáskor a hátizmokban merevségérzés, a mozgástartomány beszűkülése, izomfájdalom, izommerevség a vezető tünet. A fájdalom oldalra a mellkasba, illetőleg előre a szegycsontba is kisugározhat. A fájdalom jellege szintén nem típusos, lehet nyomó, tompa, valamint szúró és nyilalló is. Az ágyéki gerincszakasz spondylotikus elváltozásakor a derékfájás a vezető tünet, mely este és reggel jelentkezik. Az ágyéki izomzat feszes, az izomzatban sokszor izomcsomók tapinthatók, gyakori az ágyéki izomzat tónusfokozódása és az antalgiás tartás (fájdalomkerülő kényszertartás) kialakulása is.