premiumpromolines.com
A veszélyesnek beállított közösség 260 tagját tartóztatták le 1947 elején, köztük Kovács Bélát is, akit kiemelve társai közül azonnal a Szovjetunióba vittek. A kisgazda vezetőt hazájától távol beismerő vallomás megtételére kényszerítették és 9 évre börtönbe zárták. Hivatalosan a vád az volt ellene, hogy "aktívan részt vett földalatti szovjetellenes fegyveres csoportok kialakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében" A Kovács Béla elleni, felháborítóan igazságtalan hatalmi fellépés 1947 február 25 –én szimbolizálta és előrevetítette a kommunista hatalomátvétel antidemokratikus jellegét. A per után néhány hónappal a kommunisták elcsalták az 1947 nyarán lezajlott kékcédulás választás t, majd egyetlen általuk vezetett népfrontba kényszerítették a pártokat. Ezzel megszületett az egypárt rendszer. A kommunista hatalomátvétel 1949 –ben lett teljes, amikor az első egypárti választáson megszerezték a parlamentet és egy új, szovjet mintájú alkotmányt erőltettek az országra.
Február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben Ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet csapatok, majd tartották fogva 8 évig. Innentől indult el a kommunista terror gőzhengere Magyarországon. A történészeink egyetértenek abban, hogy a megfélemlítés már 1945-től kezdetét vette, hiszen a Belügyminisztérium a kommunista párt kezében volt – hátuk mögött a szovjet hadsereggel – majd az elnyomásuk 1989-ig tartott. Azonban nem árt rávilágítanunk a hazánkban kialakult kommunista diktatúra néhány kevésbé kidomborított oldalára. Magyarországon tartósan sohasem tudtak a szélsőséges erők önállóan saját államot létrehozni. Mindenesetben idegen támogatás kellett az embertelen rendszerek kialakításához. Így történt a kommunista hatalom kialakulásánál is. Az 1919-es néhány hónapos véres proletárdiktatúra is oroszországi mintákat követett. Orosz – szovjet hatásra, az Oroszországi Kommunista Párt keretein belül kialakított magyar tagozat "kiképzett" emberei Moszkvából hazatérve alakították ki véres rendszerüket.
A törvénytelenségek és igazságtalanságok újabb nagy hulláma az 1956-os forradalom leverését követte. A megtorlás során 35 ezer fő ellen folyt eljárás. Csak 1958. április 1-jéig 14 378 főt ítéltek el első fokon, összesen több mint 20 ezerre szabtak ki valamilyen szabadságvesztést, és 229 végrehajtott halálos ítélet született. A fegyveres harcokban és a sortüzekben mintegy húszezren sebesültek meg és 2652-en haltak meg. 1957 májusáig 182 ezren emigráltak (disszidáltak) – sorolja az adatokat az 1956 kézikönyve. Az '56-os forradalmat követően felállított internálótáborokban (Kistarcsa, Tököl) 13 ezer személyt tartottak fogva rövidebb-hosszabb ideig 1957 és 1960 között. Lakóhelyről való kitiltással, állásból való fegyelmi elbocsátással (ezernél több pedagógust – főként vidékieket – tettek ki például munkahelyükről), valamint rendőri felügyelet (ref) alá helyezéssel több tízezer személyt sújtottak a Kádár-éra első éveiben. Hogy mi történt 1963 után? Bár 1961 után már nem végeztek ki politikai foglyokat, börtönbe még később is vetettek embereket.
Európának szembe kell néznie a múlttal és egyenlő mércét alkalmaznia mindkét, az emberiség elleni bűntetteket elkövető rendszerrel szemben. Mi pedig menjünk el a lakóhelyünkön tartandó megemlékezésre február 25-én, hétfőn, és gyújtsunk gyertyát az áldozatok emlékére! Weninger Endre
Magyarországon a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították, amelyet 2017. február 25-ig meghosszabbítottak, emlékezésül azokra, akiket a második világháború végén vagy azt követően deportáltak, az ő számukat 700 ezer és 1, 1 millió közé teszik; közülük háromszázezren sohasem tértek haza. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából minden évben országszerte megemlékezéseket tartanak.
A Magyar Nemzeti Múzeumban délelőtt a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány konferenciát tart Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok – a gulág-kutatás fehér foltjai – címmel. Köszöntőt mond Pintér Jolán; megnyitóbeszédet mond Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A kormány honlapján () közzétett program szerint kedden délelőtt filmvetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Szétszakadt Magyarország című film után A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása címmel kezdődik pódiumbeszélgetés. Délután kezdődik az emlékprogram szintén az Urániában: beszédet mond a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Az Országház közelében álló bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel. "A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosítani, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg" – írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata, de az áldozatok számát megbízható adatok híján csak becsülni lehet. A kommunizmus áldozatainak száma Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A világ számos pontján állítottak már emlékművet a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak. Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót, ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg.
A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról. 2014-ben jelentették be, hogy Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készül. A kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbankot létesít, melyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják. Az emlékév kinyilvánítása A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma, melynek megépítéséhez a kormány egymillió dollárt ajánlott fel.