premiumpromolines.com
A továbbiakban az ebben résztvevő birtokost a viszony alanyának nevezzük, míg a birtok lesz a viszony tárgya. Jegyezzük még meg, hogy egy birtokviszonyban annak alanya általában (illetve 19c–20a-nál csakis) jelzőként viselkedik, s ekkor a birtokolt tárgy előtt áll. IV. csoport (19a) szubjektív birtokos eset kié? birtok -é valami valakié A birodalom a királyé. ( 19b) birtokos →részes eset valakinek a valamije Ez a királynak a birodalma ( a birtokos kiemelve*). ( 19c) ∅ valaki (valamije) Ez a király birodalma ( a birtok kiemelve*). (20a) objektív birtokos eset mije? -(j)A (valaki) valamije A birodalom örököse a király fia. (20b) birtokos személyes névmás -(V)m, -(V)d, -(j)A, -(U)nk, -(V)tOk, -(j)Uk A király mutatja a fiának: – Íme a leendő birodalmad. V. Egyéb határozók Az ige kötetlen bővítményei értelemszerűen nem képezhetnek esetet, hiszen pont nem kötik le az ige semmilyen vonzatát – tehát nagy általánosságban kicserélhetőek más bővítményre. De az általános szórend szabályai szerint mégis ugyanúgy viselkednek, mint a fentiekben az esetet eredményező kötött bővítmények, ezért a teljesség kedvéért meg kell említeni az esetleg esetnek látszó határozófajtákat is.
Ich lese ein Buch. A határozatlan személyeket vagy dolgokat többes számban a névelő hiánya fejezi ki (Nullartikel): Wir haben Freunde. Es ist ein interessantes Buch für Kinder. A tagadó értelmű kein határozatlan névelőt a névelő nélkül vagy határozatlan névelővel álló főnevek tagadására használjuk: Er hat kein Wort gesagt. Er hatte keine Angst. Er trinkt keinen Alkohol. Ich habe jetzt keine Zeit.
A szlovák nyelvben nincsenek névelők, se határozott, se határozatlan formában. Ha mégis szüksége van rá, akkor határozott névelőkként tudjuk használni a ten, tá, to mutató névmásokat. Határozatlan névelőként a nejaký, nejaká, nejaké határozatlan névelőket használhatjuk. Hím nem To je nejak ý muž. Ten muž je vysoký. Ez valamilyen férfi. Ez a férfi magas. Nő nem To je nejak á kniha. Tá kniha je veľmi dobrá. Ez valamilyen könyv. Ez a könyv nagyon jó. Semleges nem To je nejak é auto. To auto je nové. Ez valamilyen autó. Ez az autó új.
I. csoport Szerep Vonzatszerkezet Példa Sorszám Eset Megnevezése Rákérdezése Alárendelő Vonzat Állítmány Mondat 1. alanyeset alany ki? minden ige -∅ ∅ olvas (Én) olvasok. 2. tárgyeset tárgy mit? tranzitív ige -(V)t valamit olvas Mesét olvasol. 3a részes eset részesült kinek? -nAk (valamit) valakinek olvas A gyereknek olvas mesét. 3b →birtokos részes eset birtokos kinek (a mije)? van valakinek van valamije A mesének mindig van egy hőse. 3c alanyi részes eset kinek …? igei főnév + személytelen segédige olvasni kell A jó szülőnek mesét kell olvasnia. II. Helyhatározói esetek Az előbbi esetek mondattani feladatával szemben a II. és III. csoport tagjainak értelmi szerepe van, vagyis a hozzájuk tartozó ragok saját jelentéssel bírnak. Ezért az ilyen eseteket lexikális eseteknek nevezzük Míg az esetragozással még rendelkező indoeurópai nyelvekben a mondattani eseteket deklinációval képezik, addig az alábbiakhoz már általában viszonyszók szükségesek, mint például a franciában: Il met le livre sur sa table de chevet "Az éjjeli szekrényére teszi a könyvet".
Esetleg nem eset minden eset? A magyar az esetei számát tekintve még az uráli nyelvek között is a párját ritkítja. Ez sokak számára először szokatlan, sőt talán egy kicsit meghökkentő is. Pedig ez a mára már elismert tény pont azt mutatja, hogy néha még ragozó nyelvre is lehet, sőt néha kell is alkalmazni egy-egy indoeurópai nyelvtani fogalmat. Ugyanis, mint látni fogjuk, a magyar névszói esetek lényegében megfelelnek az esetek szabványos értelmezésének, s a nagy számuk inkább csak a nyelv következetességének köszönhető, pedig nem is minden névszói toldalék számít esetragnak. Természetesen a ragozó elvű névszóragozás más kivitelezésű, mint a hajlító indoeurópai, amire talán az izlandi deklináció a legátfogóbb példa. A magyar ragozás az esetei nagy száma ellenére ennél sokkal egyszerűbb, hiszen nem függ – a magánhangzó-harmónián kívül – a névszó tulajdonságaitól, és nem érinti a jelzőt vagy a névelőt. A lényeg Először is szögezzük le, hogy az eset fogalmát az esetviszonyban szerepet játszó rag vonzatalkotó képességével, vagyis valamilyen igéhez való kötöttségével határozzák meg (ld.
Kedvezménykód (Más kedvezménnyel nem vonható össze):